Barangolás a Dél Dunántúlon

Egyik nyáron a Dél Dunántúli vidék egy részét választottuk a nyaralás helyszínéül. A szállásunk Csokonyavisontán volt, és eljutottunk még Barcsra, Szigetvárra, Drávaszentesre és Lábodra is. Azt gondolom ez a vidék nem tartozik a legnépszerűbb nyaralási helyszínek közé, mint a Balaton vagy Hajdúszoboszló.

A vidék jellege

A környékre jellemző, hogy rengeteg erdő van ezen a vidéken. A táj a Balaton vonalától Délre illetve a Dunától nyugatra erősen erdővel borított, sok helyen a települések kivételével szinte mindenütt erdő van, egy két kisebb nyílt terület kivételével. Út nem mindenütt van az erdőkben. A legnyugatibb részekre (az Őrség környéke illetve Zala megye déli részei) most nem jutottunk el. Délen a területet a Dráva folyó határolja, ami a határ is egyben.

a Dráva folyó

A Dráva folyó egy veszélyes víz (sok végzetes baleset minden évben), mégis sokan választják vízitúrájuk helyszínéül. Ehhez mindenféle engedélyek beszerzése szükséges, amit jóval a túra előtt kell elkezdeni intézni. A folyó midkét partja a magyar illetve a horvát oldalon is Barcs környékén erdővel borított. Barcson nem, de attól Keletre nagy erdők vannak. Sikerült autóval bekeveredni, de nem voltam biztos benne hogy sikerül kijönni is. Pár óra autózás után visszafordultunk, bár az eredeti terv az volt, hogy valahogy a túlvégen jövünk ki az erdőből. Az út vadregényes volt, bár volt hogy épphogy elfért az autó két fa között, másutt hatalmas tócsák, vadászlesek a távolban, és sehogy nem akart vége lenni. Mikor kibukkant az autó az erdőből eléggé megkönnyebbültem.

Csokonyavisonta

Csokonyavisonta alapvetően egy fürdőhely. Kellemes környezet egy liget mögött van a fürdő. A szállás kellemes volt, az erkély egy nagy fára nézett. A fürdő nem csillivili felújított csoda, de gondolom a felújítás ide is elérkezik előbb utóbb. A víz különleges, sokan is isszák, én is kipróbáltam, már nagyon sokféle gyógyvizet ittam és ez igazán a különlegesek közül való. A strandon (fürdőben) nem voltak túl sokan, inkább idősebbek élvezték a gyógyvizet. Van fedett rész is, és a fürdő mögött egy festői tó van.

A környéket nem mondanám egy olyan könnyen élvezhetőnek, ugye erdők mindenütt, de nem nagyon találtunk jó minőségű utakat, nem olyan mint a Bakony, vagy egyéb kéktúra útvonalak. Vannak tavak is a környéken afféle elhagyatott romok/tanyák/házak környékén. Nem az a csempézett formára nyírt környezet, de vannak akik ezt jobban szeretik (én is), csak nehogy egy kutya ránktaláljon a vadonban. Sokat kellett menni az erdők mellett levő kőúton a tavakig. Ménkű nagy tölgyfák is vannak a környéken, több mint 6m törzsátmérővel, de ezeket sem könnyű megközelíteni. Sok erdő van, de nem nagyon sikerült érdekes madarakat vadakat megfigyelni, helyismeret híján. Pedig vannak vadak, mert luxus vadász-szállások is vannak az erdőben.

Barcs

A környéken Barcs egy régiós központnak számít. Méretre nem túl nagy város, hasonlít sok más magyar városra a panelházakkal, és szokásos üzletekkel. A városban van egy jó méretű termálfürdő, ami elég kellemes több medencével, büfékkel. Hétköznap azért nem sokan voltak, inkább a külföldiek jöttek a közeli határ túloldaláról. A másik érdekes rész a Dráva part, ami ugye határfolyó is egyben.

A folyó mellett egy nagy placc van kialakítva rendezvényekre és egyéb szabadidős kikapcsolódásokra. Ottjártunkkor egy zenés motoros találkozó volt éppen. Emellett később kissé elmolyoltunk a helyi kínai üzletben.

Drávaszentes

A név megtévesztő lehet igazából Drávaszentes Barcs külvárosa (vagy olyasmi). Itt a Nemzeti park látogatóközpontját néztük meg, ami egy érdekes épület. A tágabb környék ugye többek között arról híres, hogy itt van a legtöbb rétisas az országban. Ottjártunkkor láttunk is egyet közvetlenül a látogatóközpont felett. Jó messze volt, de én egerészölyvnek néztem az alakja alapján, de hát az ékalakú farok..Elkezdtem fotózni és a képeken látszott hogy bizony ez egy marha nagy madár, a szintén nem kicsi dolmányos varjú eltörpült mellette.

Angolul fehérfarkú sasnak mondják (White tailed eagle), ez azért van mert az öreg madarak farka fehér színű. A szárfesztávolsága a 2,5 métert is elérheti ezzel az egyik legnagyobb hazai madár. A tojó kb 20%-kal nagyobb a hímnél. (Súlyra a túzok nagyobb).

Szigetvár

Utólag volt egy olyan érzésem, hogy inkább ide kellett volna jönni. Ugye itt a híres vár, és a közelben termálfürdő is, amit érdekes formára terveztek. Először a fürdőt látogattuk meg némi kulináris élmények után. Számos medence van, de aki német precizitiásra vágyik, ez nem az a hely. Az úszómedencét ugyanúgy használják pancsolásra, mint a többit. Van három kültéri és több beltéri medence is, kellemes környezet, de nem olyan nagy a terület, mint sok más helyen az országban. A fürdő után a várba mentünk, ahol patakon átvezető kis híd után, egy felirat fogadott minket. Hát ez egy magyar ember szívét igen megdobogtatja, a hősökre emlékezni. A várfal tetején körbe lehet sétálni, ami egy klassz élmény. A várban múzeum és egy mecset is van.

Lábod

Hát igen egy Alföldi gyereknek impresszív az erdők mérete. Hogy mi van Lábodon a faluban arról fogalmam sincs, ahol mi jártunk az a Vidrafarm. Vagy legalábbis így hívják, vagy hívja valaki. Igazából halastavak az erdőben, illetve a közelben egy házikó, ahol a filmből (Vad Magyarország) ismert Vidrás Hölgy tanyázik. A házikón gólyák fészkelnek, a tavakban cigányrécék, vöcskök, jégmadár, rétisas bukkanhat elénk. A két megszelídített vidra egy elkerített csatornában tanyázik, de azonnal megjelennek a hívó szóra. Játékos állatok.