Vácrátóti arborétum

A Vácrátóti arborétum vagy Nemzeti botanikuskert az egyik kedvelt hazai arborétum. Körülbelül 180 éves múltra tekint vissza, korábban valószínűsíthetően egy kastélyhoz csatlakozó angolkert lehetett. Mit is lehet itt látni ? Kicsit körbesétáltuk a kertet hogy választ kapjunk erre a kérdésre. A kirándulásra az őszi időpontot választottuk, ugyanis ilyenkor az őszi elszíneződött falevelek különleges élményt adnak, a kert többféle színben pompázik.

Elérhetőség

Cím: Vácrátót, Alkotmány utca 2-4, 2163
Telefon: (28) 360 122

Megközelítés

Budapestről például az M0 – Fót- Csomád – Őrbottyán – Vácrátót útvonalon közelíthető meg Vácrátót. Az arborétum a Fő úttól baloldalt található, a parkoló mögött.

[do_widget Text]

A Park története

A kertet először 1827-ben említik, később az 1842-ből származó katonai térképen a mostani elhelyezkedéssel megegyező helyszínrajz szerepel. A kertet 1871-ben Vigyázó Sándor vásárolta meg több tulajdonosváltást követően, aki a kert kialakításával Jámbor Vilmost bízta meg. Jámbor a kor legelismertebb kertépítői közé tartozott, dolgozott többek közt József főhercegnek is. Band Henrik főkertész segédletével, óriási költségekből jött létre a mostanihoz hasonló kialakítású angolkert. A kerten átfolyó Sződ-Rákos patak vizének felhasználásával a meglévő tó mellett összefüggő tórendszert alakítottak ki, jelentős földmunkával, ekkor készült a vízimalom is. Vigyázó Sándor 1921-ben elhunyt és vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, azonban az oldalági rokonok peresekedést indítottak a vagyonért, ami akkor meghaladta a 20 millió aranypengőt. Később a terület egy pesti ügyvéd kezébe került, aki a kastélyt lebontatta (helyére a most is látható udvarház épült), az üvegházakat felszámolta, a fák felét kivágatta és gyümölcsfákat telepített a helyére. A második világháború borzalmas hatással volt a területre, többszáz orosz katona állomásozott itt földbe ásott bunkerekben és sátrakban. az épületekben lovakat tartottak, a fákat a helyiek tüzifának elhordták. Az ujjáépítés során 200 kocsi szemetet kellett elhordani a területről. 1952-ben itt alakult meg az MTA botanikai kutatóintézete.

A kert növényei

A kertben a fák dominálnak, mint darabszámukat mint méretüket tekintve is. Van itt kb 2m széles törzsű platánfa, mocsári ciprus, vasfa, sok lombhullató és tűlevelű is. Egyik kedvencem a Dávid fenyő, ami távolabbról elég szép látványt nyút. (közelebbről hasonló több más fenyőféléhez). A tágasabb nyílt területek és a sűrű vegetáció bokrokkal is fellelhető az arborétumban.

A terület többnyire vízszintes, az egyik sarokban kisebb emelkedőkkel. A különféle színek mellett rengetegféle formájú levél is fellelhető, ami ősszel ugye nagyszerűen megfigyelhető.

Van pár kisebb nagyobb tavacska, ívelt fa hidak amelyek több más hazai arborétumban hasonlóan fellelhetőek, valamint egy a kertet átszelő csatorna / patak, amelyen egy kisebb vízesés mellett egy vízimalom is van.

Érdekességek

Érdekes hogy a kertben több filmet is forgattak, részben vagy egészben. Többek között a Pál Utcai Fiúk, Abigél, Egri csillagok, Sipsirica, Csontváry, Psyché, Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán, Zenélő malom, Halálos tavasz, Palacsintás király című filmeket is forgatták itt.

Látnivalók program lehetőségek a környéken

Veresegyházán több szép tó és termálfürdő is van, valamint itt van a medve park, ahol farkasok, medvék, mosómedvék és rénszarvasok tekinthetők meg. A közeli Őrbottyánban egy 17 hektáros vízfelületű, a Sződ-Rákos patak visszaduzzasztásával létrejött horgásztó van, amelyet most is a patak vize táplálja.